Széles hatásspektrumú védelem élősködőkkel szemben

Állatorvosként mindannyian kaptunk már kétségbeesett telefonhívást olyan gazdától, aki férgeket talált kedvence ürülékében. Annak ellenére, hogy mennyire elborzasztja a tulajdonosokat ez a gusztustalan dolog, vizsgálatok kimutatták, hogy sokkal kevésbé tartják be a paraziták elleni védekezést, mint amennyire eddig gondoltuk.

Napjainkban egyre nő a paraziták és a vektor közvetítette betegségek előfordulási gyakorisága, így most még fontosabb, hogy a tulajdonosok megértsék, mennyire fontos egész évben betartani a paraziták elleni védekezésre vonatkozó ajánlásokat.

Állatorvosként közegészségügyi információk forrásai vagyunk és a mi feladatunk hatékonyan kommunikálni a tulajdonosok felé a nem megfelelő parazitaelleni védekezés kockázatait. Azzal, hogy elmagyarázzuk az egész évre kiterjedő, széles spektrumú parazitaelleni védekezés jelentőségét és segítünk a legmegfelelőbb készítményt kiválasztani, veszélyes kórokozóktól – köztük zoonotikus jellegűektől is – védhetjük meg a pácienseinket.

Mit értünk széles hatásspektrumú élősködőkkel szembeni védelem alatt?

Az amerikai Companion Animal Parasite Council (Társállat Parazita Tanács–CAPC), az Amerikai Állatkórházak Szövetsége (AAHA), és az American Veterinary Medical Association (Amerikai Állatorvosok Szövetsége–AVMA) mind azt javasolja, hogy a társállatokat széles spektrumú parazitaelleni védelemben kell részesíteni. Ez azt jelenti, hogy minden kedvencet szívféreg, gyomor- és bélféreg, kullancs és bolha elleni védelemben kell részesíteni egész évben, függetlenül attól, hogy földrajzilag hol él, vagy milyen életmódot folytat. Az ajánlások egybehangzóak, ami kiemeli, hogy mennyire fontos a kedvencek parazitás fertőzöttségeinek kezelése és az ellenük való védekezés.

Annak ellenére, hogy az állatorvosok egész éves lefedettséget javasolnak, sok tulajdonos még mindig nem tudja, hogy mit jelent valójában a széles spektrumú parazitaelleni védekezés. Gyakran nem tudják, hogy az általuk használt készítmény pontosan mi ellen véd. Van például, aki szájon át adható bolha- és kullancs elleni készítményt használ, és azt gondolja, hogy az véd a gyomor- bélférgekkel szemben is—ezáltal akaratlanul rés keletkezik a paraziták elleni védelemben. Ha rávilágítunk ezekre a hiányosságokra és elmondjuk, hogy mennyire gyakran fordulnak elő az adott protokoll által nem lefedett paraziták—akár saját rendelői adatokkal alátámasztva—azzal motiválhatjuk a tulajdonosokat az ajánlások betartására.

A paraziták előfordulási gyakoriságának változása miatt a kedvencek kockázatnak vannak kitéve

Míg a korábbi ajánlások földrajzi régiónként altérőek voltak, fontos megjegyezni, hogy sok parazita ma már világszerte problémát jelent. A szívférgesség például már nem korlátozódik a dél-európai országokra vagy az Egyesült Államok déli részére.

Egy amerikai tanulmány kimutatta, hogy a szívférgesség prevalenciája Colorado államban—ahol eddig csak ritkán fordult elő— 67,5%-kal nőtt mindössze négy év alatt, 2013 és 2017 között (1). Egy egész USA-ra kiterjedő felmérés pedig kimutatta, hogy a kutya szívférgességének előfordulása 21,7%-kal nőtt 2013 és 2016 között (2). Az eredményekből tisztán látszik, hogy alapvetően fontos az egész éves védekezés, még az olyan területeken is, ahol eddig alacsony volt a szívférgesség előfordulása.

Bár a Colorado államra vonatkozó vizsgálatban úgy vélték, hogy a változás a menhelyekről és állatvédők révén beutazó állatok miatt van, állatorvosként azt is észben kell tartanunk, hogy az emberek sokkal többet utaznak kedvenceikkel, mint korábban. Egy 2019-es cikkben azt írták le, hogyan járult hozzá a menhelyi és a saját kutyák utaztatása egyes parazitás megbetegedések, például az Echinococcus, a szívférgesség vagy a kullancs által közvetített betegségek elterjedéséhez új földrajzi területeken világszerte (3).

Manapság az állatorvosi páciensek egyre inkább ki vannak téve az otthoni régiókon kívüli új körülményeknek és megbetegedéseknek. Ezért ma már a parazitaelleni védekezési protokoll kiválasztásánál nem támaszkodhatunk kizárólag a helyi prevalencia adatokra.  Ha a páciensek egész évben széles spektrumú védelemben részesülnek, az segíthet csökkenteni a betegségek ki- és behurcolását a saját régiónkban.

Paraziták és zoonózisok

Sok tulajdonos nem is tud a zoonózist jelentő paraziták kockázatáról, ami elsősorban a kisgyerekek és az idősek szempontjából aggályos. Az amerikai járványügyi központ (CDC) becslése szerint az USA populációjának 5%-a fertőződött már Toxocarával (4), és az ország 5 leginkább elhanyagolt parazitás fertőzöttsége közé sorolta a betegséget.

Egy 2016-os tanulmányban leírták, hogy a macskák 2-3-szor nagyobb valószínűséggel ürítenek Toxocara petéket a bélsarukban, mint a kutyák, és az emberi fertőződés jelentős rezervoárjai lehetnek (5). A szerzők megjegyzik, hogy a macskák nem csak a vadászó életmód miatt vannak nagyobb fertőződési kockázatnak kitéve, hanem kisebb valószínűséggel végeznek rutin bélsárvizsgálatot náluk és részesülnek féregtelenítésben, illetve általában véve megelőző jellegű kezelésekben is. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy mennyire fontos elmondani a tulajdonosoknak, hogy a megelőző kezeléseket minden állatra ki kell terjeszteni az adott háztartásban, nem csak a rendelőbe elvitt kedvenceket kell kezelni.

Annak ellenére, hogy a nem megfelelő parazitaelleni védelem a zoonózis kockázatát hordozza magában, az állatorvosok nem feltétlenül végeznek jó munkát, amikor a parazitaellenes kezeléseket kell megbeszélni a tulajdonosokkal. A University of Pennsylvania oktatókórháza által végzett retrospektív vizsgálat azt mutatta ki, hogy csak a tulajdonosok 13-23%-ánál kérdezték rá a parazitaelleni védekezésre a kórelőzmény felvételénél (6). Az egészségesekkel összevetve a nagyobb kockázatú páciensek, például a korábban parazitás fertőzöttségben szenvedő kedvencek tulajdonosainál sem volt nagyobb a valószínűsége annak, hogy rákérdezzenek a paraziták ellen használt készítményekre.

Az állatorvosok nagyon jó helyzetben vannak ahhoz, hogy változást érjenek el, ezért jobban kellene kommunikálniuk az egész éves parazitaelleni védekezés szükségességét. Ha biztosítják, hogy a teljes állatorvosi csapat magabiztosan tudjon kommunikálni a paraziták elleni védekezésről a tulajdonosokkal, és kihasználják a lehetőségeket az ügyfél által végzett preventív program felülvizsgálatára, a rendelők drasztikusan tudnának javítani a tulajdonosok együttműködési készségén.

Kommunikáció az ügyfelekkel

Az állatorvosok többsége tisztában van azzal, hogy milyen kockázatot rejt a parazitaelleni védekezési protokoll be nem tartása. A kihívást az jelenti, hogy a nem túl együttműködő tulajdonossal hogyan lehet megbeszélni ezeket az ajánlásokat és motiválttá tenni, hogy be is tartsa őket.

Érdekes módon egy 2017-es cikk, amelyet a Parasites & Vectors című szaklapban publikáltak, azt találta, hogy bár a vizsgált állatorvosok mindannyian az egész éves parazitaellenes védekezést javasolták, az ügyfeleknek csak 62%-a emlékezett erre, amikor rákérdeztek az állatorvosi vizsgálatot követően (7). A tanulmány szerzői azt javasolják a tulajdonos együttműködési hajlandóságának javítására, hogy a paraziták elleni védekezésre vonatkozó javaslat legyen egyértelmű és határozott, az állatorvos magyarázza el, hogy miért ezt javasolja és írásban foglalja össze a vizit során tett javaslatokat.

Felelősségi nyilatkozat: A szerző kompenzációban részesült az Elanco US Inc. vállalattól a cikk megírásáért.

EM-HU-22-0060